2024. március 13., szerda

Lavórtorony a kádban? Fapados szürkevíz hasznosítás házilag

Ha szeretnénk elég egyszerűen megtakarítani a vízdíj számla HARMADÁT (nem vicc!): a következő szerkezet sok háztartásban összerakható.

Szakemberek mondják: nem lennének ilyen súlyos aszályok, ha a vízügy VISSZATARTANÁ, TÁROLNÁ a folyóvizeinket az Alföldön... méghozzá nem víztározókban, hanem magában a talajban (azaz, a folyószabályozás ökológiai szempontból némileg elhibázott lépés volt...). 

Lavórtorony a kádban,
szürkevíz hasznosítás
házilag (saját fotó)
A folyóvizeket nemcsak az Alföldön, a talajban lehet visszatartani, hanem a háztartásban is - ha így teszünk, a természet és a pénztárcánk is szeretni fogja.

Háztartási vízvisszatartás - víz újrahasznosítás: szürkevíz hasznosítás házilag

A fotón az én házi fapados szürkevíz hasznosító - kezelő "rendszerem" látható. Ez 3 db lavór a fürdőkádban: egy nagy, egy közepes és egy kicsi.

A kicsi lavór nem itt szokott lenni, hanem a mosdókagylóban a csap alatt, gyűjti a kézmosásra használt vizet, amit remekül lehet használni pl. a budi leöntésére, de akár ruhaáztatásra is. Fürdőszobai budik előnyben.

Ha megtelik a kézmosóvíz gyűjtő lavór, és még nem tudom felhasználni, mert nem kell leönteni a budit, akkor átöntöm a nagy lavórba, ott gyűlik. Azt pedig búraszerűen letakarom a közepes lavórral, hogy ne párologjon. Mert azért a fal penészedését jobb így megelőzni.

A víztartályos lavórrendszert olykor ki kell tisztítani (beteges mikrobafóbiásoknak gyakran, immunrendszerükben bízóknak ritkábban 😏). A tisztítás megoldható citromsavval, mosószódával és hasonlókkal környezetbarát módon.

2024. március 6., szerda

Hamis nyár: a szenegáli görögdinnye és a szezonális nyári gyümölcsök hatásai

Nemrégiben, így télvíz vége felé, február második felében jártam a jól bevált zöldségesünknél. Láttam, hogy ott figyel nála egy fél görögdinnye a rekeszek tetején. Egyenesen a "közeli" Szenegálból hozták.

Import szenegáli görögdinnye
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Kérdeztem a kereskedőtől, hogy ez ugye akkor egy kerozin-elpöfögtetős történet? Azt mondja, nem, mert nem repülővel hozzák, hanem konténerszállító teherhajóval. Tehát inkább gázolaj-elpöfögtetős történet. Mindenesetre teljesen hasonló az egyiptomi eperhez, az import (többnyire equadori) banánhoz, a spanyol paradicsomhoz és társaikhoz. Hű de tuti. De ha jót akarunk magunknak, csak akkor együnk ilyet mostanában, ha nagyon muszáj, csakis a legvégső esetben... Ha például sztárcukrászok vagyunk, és muszáj (vegyszeres és tápanyag-hiányos) dinnyetortát sütni az Atyaúristen századik születésnapjára, mert hiánybetegségeket és toxintúlterhelést akarunk neki okozni.

Plusz vegyszerek, mínusz tápanyagok - és még egy, nem mellékes tényező

A fentiek azért is erősen megfontolandók, mert a görögdinnye, mint a nyári gyümölcsök jó része, belülről HŰT minket, méghozzá erőteljesen. Hiszen a nagy része víz! Tél végén, tavasz elején pedig még nincs olyan meleg kint, hogy erre valóban szükségünk legyen. Hacsak nem akarunk még emiatt is megbetegedni!
(Egyébként ez a zöldséges kereskedő szerencsére egy korrekt figura. A boltjában a legtöbb terménycímkén ki van írva, hogy magyar termék, és őt ismerve ez igaz is. Hiszen helyi kistermelő gazdák terményeit is szokta árulni...)