Elektromos autó hátrányai - legyen inkább közösségi közlekedés és energiatakarékosság!

Egy kis szünet az import primőr zöldségek-gyümölcsök hátrányainak bemutatásában és az idényzöldségek-gyümölcsök előnyeinek kidomborításában (van még a tarsolyomban ilyen).

Mostanában sokfélét hallani az elektromos - akkumulátoros járművekről, az előnyeikről, és bizony a hátulütőiről is. Elég csak az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos felháborító híreket megnézni. Magyarországon sokkoronás termőföldekre építik őket (mintha direkt akarnák elszennyezni az ország fő értékét), magzatkárosító vegyszereket eregetnek a levegőbe, a dolgozóik testében nehézfém felhalmozódást találtak, hatalmas a víz- és energiaigényük, a szennyvizüket el kell vezetni és meg kell(ene) tisztítani, és így tovább.

Se íze, se, bűze, se vitaminja: spanyol paradicsom vs idényzöldségek és gyümölcsök

Én is hivatásos illúzióromboló vészmadárkodó vagyok. Tovább folytatom az import zöldségek és gyümölcsök veszélyeinek, kockázatainak és mellékhatásainak részletezését - terjesztését. Ezen belül pedig az indokolt, jogos, megalapozott, észhez térítő ijesztgetést. Mert higgyük el, hogy a vegyszermentesen szezonban megtermelt, egész-ség- és életbarát módon tartósított, helyi idényzöldségek és gyümölcsök sokkal-sokkal táplálóbbak és finomabbak náluk! 

Import spanyol paradicsom
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Az ekézésben következik a Spanyolországból származó ipari paradicsom. Azt hiszem, no komment, egyszerűen csak idézek egy cikkből: https://okopoliszalapitvany.hu/honnan-jon-a-spanyol-paradicsom/

"Viszonylag gyorsan kialakult egy nagyon sajátos, a szélsőséges kizsákmányolásig intenzív mezőgazdasági modell. Ennek lényege a természetes és műtrágyával erőteljesen feljavított termőtalaj, a kis területen összpontosuló monokultúra (azaz egyféle fajta termesztése), a csepegtetett öntözés, a folyamatos technológia fejlesztés… illetve még két fontos, sőt a legfontosabb dolog: a fóliasátras megoldás, a “plasztik kultúra”, amely lehetővé tette, hogy évente akár háromszor is betakaríthassanak, illetve a vendégmunkások alkalmazása. Ez utóbbiak elsősorban Marokkóból érkeztek, majd Spanyolország, később a kelet-európai országok EU-csatlakozása után főleg Romániából és Bulgáriából.

Vannak olyan becslések, amelyek szerint a téli idényben százezernél több vendégmunkás (80 százalékuk feketén) dolgozik itt, elképesztő körülmények között. A rovarirtók és a műtrágyák intenzív alkalmazása miatt nagyon magas köztük a rákos megbetegedések aránya, szállásaik félig földbe vájt, fóliával borított sátrak. Szabadnap nem jár, napi 12-14 óra folyamatos munka az ára annak, hogy aztán a nagy kiskereskedelmi láncok zöldségosztályain januárban is 2-3 euró legyen a paradicsom kilója.

A szociális katasztrófa mellett környezeti katasztrófa is sújtja a vidéket. A sátrakról évente 30 ezer tonna polietilén-hulladék kerül, elsősorban a Földközi-tengerbe. Az intenzív gazdálkodás miatt a gyenge minőségű föld a trágyázás ellenére is kimerül, pár évente cserélni kell, a szennyezett föld pedig egyrészt szintén a tengerbe kerül, másrészt a kevés csapadékkal együtt bemosódik a talajba."

A minőségi idényzöldségek és gyümölcsök a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél várnak minket!

Az import banán elhallgatott hátulütői és a szezonális zöldségek gyümölcsök haszna

Mostanában Deep Adaptation (Mélyalkalmazkodás) talákozókra járok, amik nagyrészt a várható és elkerülhetetlen klímaváltozásról, a hozzá történő idomulásról szólnak. Ezért aktívabban hadat üzentem a fenntarthatatlanságnak, a klímaváltozásnak; illetve elkezdtem intenzívebben dolgozni a klímavédelemért, a fenntartható fejlődésért. Egyelőre főleg képekre szerkesztett figyelemfelhívó - felvilágosító - kijózanító kampányokkal. Hátha még nem késő...

Ennek keretében egymás után torpedózom meg az import gyümölcsöket, amiknek sok veszélye, kockázata és mellékhatása van, ha ideszállítják és fogyasztjuk őket. A múltkor az egyiptomi epret már kiveséztem... Habár mi családilag már nagyon régóta nem eszünk ilyeneket, mert tisztában vagyunk a hátulütőikkel, de sok ember sajnos mégiscsak megteszi.

Import, piacérett, szállítási vegyszerezett termények elhallgatott veszélyei, kockázatai és mellékhatásai

Import banán, spanyol paradicsom
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Idézek egy cikkből:

"Az érlelőházba zölden fut be a banán, és ideális esetben úgy, hogy a leszedése óta eltelt 4-5 hét alatt végig 14 fokon tárolták. Ha minden jól megy, akkor körülbelül 4 hétig utazik az éretlen banán egy konténerszállító hajón, majd amikor valamelyik nagy európai kikötőbe befut, gyorsan szétpakolják a megrendelések szerint."

https://g7.hu/vallalat/20181120/egyetlen-gyumolcs-sem-jut-el-olyan-nyakatekert-modon-a-boltba-mint-a-banan/

Ezért nem eszik meg az egy ideig Afrikában élt ismerőseim az Európába importált banánt. Nem olyan.

És az egyiptomi eper, és a spanyol paradicsom, a szenegáli görögdinnye, ... Ez is globális probléma a hedonista nagyzoló banánfogyasztás miatt. Ideje egy kicsit kijózanodni és egészséges bűntudatot érezni. Már ha lehet ennek valamennyire foganatja.

A minőségi szezonális zöldségek gyümölcsök a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél várnak minket!

Egyiptomi eper, spanyol paradicsom sötét oldala, idény zöldség gyümölcs előnyei

Van az ismeretségi körünkben egy család, akik néhány évig Afrikában, Kenyában laktak a szülők munkája miatt.

Ott értelemszerűen a helyi körülményekhez alkalmazkodva kellett élniük (sokszor nem volt sétagalopp), például helyi terményeket kellett fogyasztaniuk.

Ennél fogva megszokták az érett, frissen szedett, egészséges banán ízét. Mert ott az a szezonális, az idény gyümölcs.

Miután eljöttek, az Európában kapható, zölden leszedett, szállítási vegyszerrel kezelt, sokat utaztatott, etilénnel érlelt banánt már nem eszik meg. 

Mert az nem olyan! Nem igazi, műanyag az íze!

Ennyit az import gyümölcsök valódiságáról!

Import, piacérett, szállítási vegyszerezett termények elhallgatott veszélyei, kockázatai és mellékhatásai

Egyiptomi eper, spanyol paradicsom
és társaik veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Mindezt azért írom, mert nálunk helyi Face csoportokban egy, valószínűleg zöldség-gyümölcs kereskedő ember mostanában feltűnően és rendszeresen ajánlgatja az olcsó egyiptomi eprét a csoporttagoknak. Ők pedig mondhatni ész nélkül, több dobozosával viszik, mint a cukrot, és ebben nem látnak semmilyen veszélyt, kockázatot és mellékhatást... Pedig közülük valószínűleg nagyon kevesen sztárcukrászok, hogy minden nap epertortát kelljen sütniük... 

Kicsit pipa lettem emiatt, ezért bátorkodtam hozzákérdezni az egyik poszthoz olyan lényeggel, hogy az ilyen epernek vajon milyen élettani hatásai vannak, és milyen szállítási vegyszereket eszünk meg vele, és hogyan járul hozzá a klímaváltozáshoz a kerozin elpöfögtetős repülőgépes szállítása, stb. A reakciókból ítélve engem utáltak meg emiatt, és nem az epret bojkottálják. A legutolsó posztjában egyébként már ki se írta, honnan van az eper...

Emiatt úgy döntöttem, hogy máshogy fogom felhívni a figyelmet az import egyiptomi eperrel és a többi nem szezonális, nem idény zöldség-gyümölccsel kapcsolatos elhallgatott hátrányokra. Mivel úgysem ebben a csoportban van csak probléma, hanem globálisan. Tehát összeraktam ezt a felhomályosító képet a hedonista nagyzoló téli eperfogyasztóknak. Ideje egy kicsit kijózanodniuk és egészséges bűntudatot érezniük. Már ha lehet ennek valamennyire foganatja.

A minőségi idény zöldség gyümölcs a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél vár minket!

Vegyünk és együnk szezonálisat, idényterményeket, hazait, jó minőségűt, életbarát módon nyáron megtermeltet és tartósítottat, télen pedig csíráztassunk otthon!