Lavórtorony a kádban? Fapados szürkevíz hasznosítás házilag

Ha szeretnénk elég egyszerűen megtakarítani a vízdíj számla HARMADÁT (nem vicc!): a következő szerkezet sok háztartásban összerakható.

Szakemberek mondják: nem lennének ilyen súlyos aszályok, ha a vízügy VISSZATARTANÁ, TÁROLNÁ a folyóvizeinket az Alföldön... méghozzá nem víztározókban, hanem magában a talajban (azaz, a folyószabályozás ökológiai szempontból némileg elhibázott lépés volt...). 

Lavórtorony a kádban,
szürkevíz hasznosítás
házilag (saját fotó)

A folyóvizeket nemcsak az Alföldön, a talajban lehet visszatartani, hanem a háztartásban is - ha így teszünk, a természet és a pénztárcánk is szeretni fogja.

Háztartási vízvisszatartás - víz újrahasznosítás: szürkevíz hasznosítás házilag

A fotón az én házi fapados szürkevíz hasznosító - kezelő "rendszerem" látható. Ez 3 db lavór a fürdőkádban: egy nagy, egy közepes és egy kicsi.

A kicsi lavór nem itt szokott lenni, hanem a mosdókagylóban a csap alatt, gyűjti a kézmosásra használt vizet, amit remekül lehet használni pl. a budi leöntésére, de akár ruhaáztatásra is. Fürdőszobai budik előnyben.

Ha megtelik a kézmosóvíz gyűjtő lavór, és még nem tudom felhasználni, mert nem kell leönteni a budit, akkor átöntöm a nagy lavórba, ott gyűlik. Azt pedig búraszerűen letakarom a közepes lavórral, hogy ne párologjon. Mert azért a fal penészedését jobb így megelőzni.

A víztartályos lavórrendszert olykor ki kell tisztítani (beteges mikrobafóbiásoknak gyakran, immunrendszerükben bízóknak ritkábban 😏). A tisztítás megoldható citromsavval, mosószódával és hasonlókkal környezetbarát módon.

Átlagos és luxus háztartás; további haladó fokozatok

Szürkevíz WC öblítés:
haladó fokozat
(forrás: Internet)

Amióta a lavóros módszerrel újrahasznosítom (továbbhasznosítom) a szürkevizet, a vízdíj számlánk kb. a HARMADÁVAL csökkent. Méghozzá ugye elég egyszerűen. Ugyanis egy nem takarékoskodó átlagos háztartásban, ahol nem mossák le hetente az autót és úszómedence sincs, a felhasznált, tiszta csapvíz HARMADA(!) budilehúzásra megy el...

Ismerek olyat, aki sokkal meredekebb módon használja a szürkevizet. Például fehér ruhák mosásakor felfogja a mosógép második mosóvizét, ami tisztább, mint az első mosóvíz, kimossa bennük a színes ruhákat kézzel, aztán pedig az így keletkezett duplán szürkevízzel leönti a budit. Ez már nekem is magas, és már nem érzem kellőképpen higiénikusnak, de...

És láttam már olyan megoldásokat is, amikor a buditartály tetejére, abba beépítve gyártják a mosdókagylót...

Hamis nyár: a szenegáli görögdinnye és a szezonális nyári gyümölcsök hatásai

Nemrégiben, így télvíz vége felé, február második felében jártam a jól bevált zöldségesünknél. Láttam, hogy ott figyel nála egy fél görögdinnye a rekeszek tetején. Egyenesen a "közeli" Szenegálból hozták.

Import szenegáli görögdinnye
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Kérdeztem a kereskedőtől, hogy ez ugye akkor egy kerozin-elpöfögtetős történet? Azt mondja, nem, mert nem repülővel hozzák, hanem konténerszállító teherhajóval. Tehát inkább gázolaj-elpöfögtetős történet. Mindenesetre teljesen hasonló az egyiptomi eperhez, az import (többnyire equadori) banánhoz, a spanyol paradicsomhoz és társaikhoz. Hű de tuti. De ha jót akarunk magunknak, csak akkor együnk ilyet mostanában, ha nagyon muszáj, csakis a legvégső esetben... Ha például sztárcukrászok vagyunk, és muszáj (vegyszeres és tápanyag-hiányos) dinnyetortát sütni az Atyaúristen századik születésnapjára, mert hiánybetegségeket és toxintúlterhelést akarunk neki okozni.

Plusz vegyszerek, mínusz tápanyagok - és még egy, nem mellékes tényező

A fentiek azért is erősen megfontolandók, mert a görögdinnye, mint a nyári gyümölcsök jó része, belülről HŰT minket, méghozzá erőteljesen. Hiszen a nagy része víz! Tél végén, tavasz elején pedig még nincs olyan meleg kint, hogy erre valóban szükségünk legyen. Hacsak nem akarunk még emiatt is megbetegedni!
(Egyébként ez a zöldséges kereskedő szerencsére egy korrekt figura. A boltjában a legtöbb terménycímkén ki van írva, hogy magyar termék, és őt ismerve ez igaz is. Hiszen helyi kistermelő gazdák terményeit is szokta árulni...)

Elektromos autó hátrányai - legyen inkább közösségi közlekedés és energiatakarékosság!

Egy kis szünet az import primőr zöldségek-gyümölcsök hátrányainak bemutatásában és az idényzöldségek-gyümölcsök előnyeinek kidomborításában (van még a tarsolyomban ilyen).

Mostanában sokfélét hallani az elektromos - akkumulátoros járművekről, az előnyeikről, és bizony a hátulütőiről is. Elég csak az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos felháborító híreket megnézni. Magyarországon sokkoronás termőföldekre építik őket (mintha direkt akarnák elszennyezni az ország fő értékét), magzatkárosító vegyszereket eregetnek a levegőbe, a dolgozóik testében nehézfém felhalmozódást találtak, hatalmas a víz- és energiaigényük, a szennyvizüket el kell vezetni és meg kell(ene) tisztítani, és így tovább.

Se íze, se, bűze, se vitaminja: spanyol paradicsom vs idényzöldségek és gyümölcsök

Én is hivatásos illúzióromboló vészmadárkodó vagyok. Tovább folytatom az import zöldségek és gyümölcsök veszélyeinek, kockázatainak és mellékhatásainak részletezését - terjesztését. Ezen belül pedig az indokolt, jogos, megalapozott, észhez térítő ijesztgetést. Mert higgyük el, hogy a vegyszermentesen szezonban megtermelt, egész-ség- és életbarát módon tartósított, helyi idényzöldségek és gyümölcsök sokkal-sokkal táplálóbbak és finomabbak náluk! 

Import spanyol paradicsom
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Az ekézésben következik a Spanyolországból származó ipari paradicsom. Azt hiszem, no komment, egyszerűen csak idézek egy cikkből: https://okopoliszalapitvany.hu/honnan-jon-a-spanyol-paradicsom/

"Viszonylag gyorsan kialakult egy nagyon sajátos, a szélsőséges kizsákmányolásig intenzív mezőgazdasági modell. Ennek lényege a természetes és műtrágyával erőteljesen feljavított termőtalaj, a kis területen összpontosuló monokultúra (azaz egyféle fajta termesztése), a csepegtetett öntözés, a folyamatos technológia fejlesztés… illetve még két fontos, sőt a legfontosabb dolog: a fóliasátras megoldás, a “plasztik kultúra”, amely lehetővé tette, hogy évente akár háromszor is betakaríthassanak, illetve a vendégmunkások alkalmazása. Ez utóbbiak elsősorban Marokkóból érkeztek, majd Spanyolország, később a kelet-európai országok EU-csatlakozása után főleg Romániából és Bulgáriából.

Vannak olyan becslések, amelyek szerint a téli idényben százezernél több vendégmunkás (80 százalékuk feketén) dolgozik itt, elképesztő körülmények között. A rovarirtók és a műtrágyák intenzív alkalmazása miatt nagyon magas köztük a rákos megbetegedések aránya, szállásaik félig földbe vájt, fóliával borított sátrak. Szabadnap nem jár, napi 12-14 óra folyamatos munka az ára annak, hogy aztán a nagy kiskereskedelmi láncok zöldségosztályain januárban is 2-3 euró legyen a paradicsom kilója.

A szociális katasztrófa mellett környezeti katasztrófa is sújtja a vidéket. A sátrakról évente 30 ezer tonna polietilén-hulladék kerül, elsősorban a Földközi-tengerbe. Az intenzív gazdálkodás miatt a gyenge minőségű föld a trágyázás ellenére is kimerül, pár évente cserélni kell, a szennyezett föld pedig egyrészt szintén a tengerbe kerül, másrészt a kevés csapadékkal együtt bemosódik a talajba."

A minőségi idényzöldségek és gyümölcsök a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél várnak minket!

Az import banán elhallgatott hátulütői és a szezonális zöldségek gyümölcsök haszna

Mostanában Deep Adaptation (Mélyalkalmazkodás) talákozókra járok, amik nagyrészt a várható és elkerülhetetlen klímaváltozásról, a hozzá történő idomulásról szólnak. Ezért aktívabban hadat üzentem a fenntarthatatlanságnak, a klímaváltozásnak; illetve elkezdtem intenzívebben dolgozni a klímavédelemért, a fenntartható fejlődésért. Egyelőre főleg képekre szerkesztett figyelemfelhívó - felvilágosító - kijózanító kampányokkal. Hátha még nem késő...

Ennek keretében egymás után torpedózom meg az import gyümölcsöket, amiknek sok veszélye, kockázata és mellékhatása van, ha ideszállítják és fogyasztjuk őket. A múltkor az egyiptomi epret már kiveséztem... Habár mi családilag már nagyon régóta nem eszünk ilyeneket, mert tisztában vagyunk a hátulütőikkel, de sok ember sajnos mégiscsak megteszi.

Import, piacérett, szállítási vegyszerezett termények elhallgatott veszélyei, kockázatai és mellékhatásai

Import banán, spanyol paradicsom
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Idézek egy cikkből:

"Az érlelőházba zölden fut be a banán, és ideális esetben úgy, hogy a leszedése óta eltelt 4-5 hét alatt végig 14 fokon tárolták. Ha minden jól megy, akkor körülbelül 4 hétig utazik az éretlen banán egy konténerszállító hajón, majd amikor valamelyik nagy európai kikötőbe befut, gyorsan szétpakolják a megrendelések szerint."

https://g7.hu/vallalat/20181120/egyetlen-gyumolcs-sem-jut-el-olyan-nyakatekert-modon-a-boltba-mint-a-banan/

Ezért nem eszik meg az egy ideig Afrikában élt ismerőseim az Európába importált banánt. Nem olyan.

És az egyiptomi eper, és a spanyol paradicsom, a szenegáli görögdinnye, ... Ez is globális probléma a hedonista nagyzoló banánfogyasztás miatt. Ideje egy kicsit kijózanodni és egészséges bűntudatot érezni. Már ha lehet ennek valamennyire foganatja.

A minőségi szezonális zöldségek gyümölcsök a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél várnak minket!

Egyiptomi eper, spanyol paradicsom sötét oldala, idény zöldség gyümölcs előnyei

Van az ismeretségi körünkben egy család, akik néhány évig Afrikában, Kenyában laktak a szülők munkája miatt.

Ott értelemszerűen a helyi körülményekhez alkalmazkodva kellett élniük (sokszor nem volt sétagalopp), például helyi terményeket kellett fogyasztaniuk.

Ennél fogva megszokták az érett, frissen szedett, egészséges banán ízét. Mert ott az a szezonális, az idény gyümölcs.

Miután eljöttek, az Európában kapható, zölden leszedett, szállítási vegyszerrel kezelt, sokat utaztatott, etilénnel érlelt banánt már nem eszik meg. 

Mert az nem olyan! Nem igazi, műanyag az íze!

Ennyit az import gyümölcsök valódiságáról!

Import, piacérett, szállítási vegyszerezett termények elhallgatott veszélyei, kockázatai és mellékhatásai

Egyiptomi eper, spanyol paradicsom
és társaik veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Mindezt azért írom, mert nálunk helyi Face csoportokban egy, valószínűleg zöldség-gyümölcs kereskedő ember mostanában feltűnően és rendszeresen ajánlgatja az olcsó egyiptomi eprét a csoporttagoknak. Ők pedig mondhatni ész nélkül, több dobozosával viszik, mint a cukrot, és ebben nem látnak semmilyen veszélyt, kockázatot és mellékhatást... Pedig közülük valószínűleg nagyon kevesen sztárcukrászok, hogy minden nap epertortát kelljen sütniük... 

Kicsit pipa lettem emiatt, ezért bátorkodtam hozzákérdezni az egyik poszthoz olyan lényeggel, hogy az ilyen epernek vajon milyen élettani hatásai vannak, és milyen szállítási vegyszereket eszünk meg vele, és hogyan járul hozzá a klímaváltozáshoz a kerozin elpöfögtetős repülőgépes szállítása, stb. A reakciókból ítélve engem utáltak meg emiatt, és nem az epret bojkottálják. A legutolsó posztjában egyébként már ki se írta, honnan van az eper...

Emiatt úgy döntöttem, hogy máshogy fogom felhívni a figyelmet az import egyiptomi eperrel és a többi nem szezonális, nem idény zöldség-gyümölccsel kapcsolatos elhallgatott hátrányokra. Mivel úgysem ebben a csoportban van csak probléma, hanem globálisan. Tehát összeraktam ezt a felhomályosító képet a hedonista nagyzoló téli eperfogyasztóknak. Ideje egy kicsit kijózanodniuk és egészséges bűntudatot érezniük. Már ha lehet ennek valamennyire foganatja.

A minőségi idény zöldség gyümölcs a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél vár minket!

Vegyünk és együnk szezonálisat, idényterményeket, hazait, jó minőségűt, életbarát módon nyáron megtermeltet és tartósítottat, télen pedig csíráztassunk otthon!

Nem szúrós-savanyú szagú maró vegyszer, és a mosógép is tovább él (tényleg)

A mosógép is tovább él -
tényleg. Kalgon helyett
mágneses vízkezelés:
csillogó forgódob,
nincs vízkő!

Tehát, az előző írás folytatása. Amiről még mindig kevés helyen esik szó, és ami nem kémiai alapon működik... Ha esetleg még te sem hallottál volna róla (biztosan sokan nem hallottak még róla, mert ugye még mindig tele vannak a boltok polcai a "mosógép is tovább él" reklámú vegyi vízlágyítóval...). Ez pedig a fizikai, MÁGNESES VÍZKEZELÉS - vízkőoldás, amivel VALÓBAN és tényleg tovább él a mosógép, és minden más háztartási gép is, függetlenül attól, hogy ilyen anyagból van! Hihetetlen, ugye? A hozzá való eszközök (pl. Ökomag mágnesgolyó és/vagy Turbo Booster mágnesgyűrű) megvásárlása egy igazán szuper, Földbarát lehetőség és befektetés. (A befektetés egy olyan dolog, amit egyszer, vagy nagyon ritkán kell megvenni, és utána minden hónapban pénzt hoz nekünk és/vagy a pénzkiadásainkat csökkenti, "kamatozik", ezáltal megtérül az ára.) 

Kezdhetjük azzal, amire már röviden utaltam, hogy hogy a mágnesesen kezelt víz visszakapja a Föld mágneses töltését (ezt a vízvezeték csőhálózatban őt ért hatások - ütések miatt veszíti el), és így jobban szeretik az emberi sejtek és a növények is. De nemcsak ez a lényeg.

Ökomag lágy-mágnes golyó

Mi körülbelül 2004 óta nagyrészt ezt a golyót használjuk "vízlágyítónak" a mosáshoz. Menet közben ugye elkezdtem citromsavas öblítőt is adagolni mellé, és olykor ecetes fertőtlenítő átmosóprogramot is indítok, de... Nélkülik is, önmagában az Ökomaggal csillog a mosógép belseje, a forgódob. És ezt nem csak én látom így, hanem például az egyik rokonunk, aki jó régen kapott tőlünk egy Ökomagot ajándékba, és amikor eltűnt neki, hiányolta.