Népességnövekedés következményei, emberiség jövője? #2 Egerek Paradicsoma: városi szociológia

Folytatjuk a drasztikusabb körömre koppintásokat, ráébresztéseket arra vonatkozóan, hogy MIÉRT lenne fontos fenntartható módon élnünk nekünk, embereknek.

Több olyan tanulságos történet, tanmese is olvasható a Neten, ami azt mutatja meg, hogy mi történik akkor, ha egy fajnak bőségesen van tápláléka, ellenben mesterséges környezetben él, nincs természetes ellensége, és nincs észszerű önkontrollja sem, és ezért túlszaporodik és a fenntarthatatlan növekedésével lelakja az élőhelyét, ahogy az emberiség a véges kapacitású Föld nevű bolygót.

Univerzum 25, egerek paradicsoma
kísérlet: népességnövekedés
következményei (forrás: Facebook)

A Szent Máté-sziget rénszarvasai után egy másik ilyen az Egerek Paradicsoma kísérlet.

Az "Univerzum 25" kísérlet a tudománytörténet egyik legborzalmasabb kísérlete, amely egy egérkolónia viselkedésén keresztül próbálta megérteni az emberi társadalmak működését. 

Az "Univerzum 25" ötlete John Calhoun amerikai tudóstól származik, aki egy "ideális világot" hozott létre, amelyben egerek százai élnek és szaporodnak. Pontosabban Calhoun megépítette az úgynevezett "Egerek Paradicsomát", egy speciálisan kialakított teret, ahol a rágcsálóknak jutott bőségesen élelem és víz, valamint nagy életterük volt. Kezdetben négy pár egeret helyezett el, amelyek rövid időn belül szaporodni kezdtek, aminek következtében a populációjuk gyorsan növekedett. 

Azonban 315 nap elteltével szaporodási ritmusuk jelentősen lelassult. 

Amikor a rágcsálók száma elérte a 600-at, hierarchia alakult ki közöttük, majd megjelentek az úgynevezett "nyomorultak". A nagyobb rágcsálók támadni kezdték a csoportot, aminek következtében sok hím pszichésen kezdett "összeomlani". Ennek következtében a nőstények nem védték meg magukat, és ők is agresszívvá váltak, de a kicsinyeikkel szemben. 

Az idő előrehaladtával a nőstények egyre agresszívabb viselkedést vettek fel, elszigetelődésre utaló magatartást alakítottak ki és a szaporodási kedv hiányát mutatták. A fiatalabb rágcsálóknál alacsony volt a születési arány, és ezzel egyidejűleg megnőtt a mortalitás. Ezután megjelent a hím rágcsálók egy új osztálya, az úgynevezett "szép egerek". Ők nem voltak hajlandók párosodni a nőstényekkel, vagy "harcolni" a helyükért. Csak az élelem és az alvás érdekelte őket. Egy adott ponton már csak a "szép hímek" és az "elszigetelt nőstények" alkották a populáció többségét.

Calhoun szerint a halál fázisa két szakaszból állt: az "első halálból" és a "második halálból". Az előbbit a puszta létezésen túl az életcél elvesztése jellemezte - eltűnt a párzási vágy, a fiatalok felnevelése iránti vágy, vagy a társadalomban való szerepvállalásra való késztetés. Az idő előrehaladtával a fiatalkori halálozás elérte a 100%-ot, a szaporodás pedig a nullát. A veszélyeztetett egerek körében homoszexualitást figyeltek meg, ugyanakkor a kannibalizmus is elszaporodott, annak ellenére, hogy bőséges volt a táplálék. 

Egerek paradicsoma kísérlet, egerek "elfajulása"
forrás: Facebook

Két évvel a kísérlet kezdete után megszületett a kolónia utolsó kicsinye. 1973-ra megölte az utolsó egeret az Univerzum 25 egere. John Calhoun még 25 alkalommal megismételte ugyanazt a kísérletet, és az eredmény minden alkalommal ugyanaz volt.

Calhoun tudományos munkásságát modellként használták a társadalmi összeomlás értelmezéséhez, és kutatásai a városi szociológia tanulmányozásának középpontjául szolgálnak. 
Jelenleg közvetlen párhuzamoknak lehetünk tanúi a mai társadalomban... gyenge, elnőiesedett férfiak kevés vagy semmilyen készséggel és védelmi ösztönök nélkül, és túl izgatott és agresszív nők anyai ösztönök nélkül.
(Forrás: Yorkshire Rat Pack)

******************************************************************
The "Universe 25" experiment is one of the most terrifying experiments in the history of science, which, through the behavior of a colony of mice, is an attempt by scientists to explain human societies.

The idea of "Universe 25" Came from the American scientist John Calhoun, who created an "ideal world" in which hundreds of mice would live and reproduce. More specifically, Calhoun built the so-called "Paradise of Mice", a specially designed space where rodents had Abundance of food and water, as well as a large living space. In the beginning, he placed four pairs of mice that in a short time began to reproduce, resulting in their population growing rapidly. 

However, after 315 days their reproduction began to decrease significantly. 

When the number of rodents reached 600, a hierarchy was formed between them and then the so-called "wretches" appeared. The larger rodents began to attack the group, with the result that many males begin to "collapse" psychologically. As a result, the females did not protect themselves and in turn became aggressive towards their young. 

As time went on, the females showed more and more aggressive behavior, isolation elements and lack of reproductive mood. There was a low birth rate and, at the same time, an increase in mortality in younger rodents. Then, a new class of male rodents appeared, the so-called "beautiful mice". They refused to mate with the females or to "fight" for their space. All they cared about was food and sleep. At one point, "beautiful males" and "isolated females" made up the majority of the population.

Egerek paradicsoma kísérlet: 
városi szociológia mesterséges környezetben
(Forrás: Facebook)

According to Calhoun, the death phase consisted of two stages: the "first death" and "second death." The former was characterized by the loss of purpose in life beyond mere existence — no desire to mate, raise young or establish a role within society. As time went on, juvenile mortality reached 100% and reproduction reached zero. Among the endangered mice, homosexuality was observed and, at the same time, cannibalism increased, despite the fact that there was plenty of food. Two years after the start of the experiment, the last baby of the colony was born. By 1973, he had killed the last mouse in the Universe 25. John Calhoun repeated the same experiment 25 more times, and each time the result was the same.

Calhoun's scientific work has been used as a model for interpreting social collapse, and his research serves as a focal point for the study of urban sociology.
We are currently witnessing direct parallels in today’s society..weak, feminized men with little to no skills and no protection instincts, and overly agitated and aggressive females with no maternal instincts.
(Source: Yorkshire Rat Pack)

Mindenesetre próbáljuk meg ugyanezt elkerülni az emberiség életében, kössük fel a nadrágot! 

 Hé, ember! Rajtad is múlik! Okos háztartási változtatásokkal TE is nagyon sokat tehetsz az UTÓDAID JÖVŐJÉÉRT, a FÖLDÉRT, a PÉNZTÁRCÁDÉRT, és még a saját EGÉSZSÉGETEKÉRT is! (Feltéve, ha nem akarsz olyan "menő" és divatos lenni, hogy sokat költesz életromboló, és egyébként jól helyettesíthető vegyszerekre, eszközökre ...) 

Ajánlott linkek:

https://qubit.hu/2021/07/15/konnyen-lehet-hogy-bevalik-az-mit-tudosainak-1972-es-joslata-es-2040-re-osszeomlik-az-emberi-civilizacio

https://telex.hu/g7/kozelet/2025/07/27/osszeomlas-romaibirodalom-bronzkor-klima-eghajlatvaltozas

https://www.facebook.com/share/p/1BwmQFDQuT/

 

Túlnépesedés következményei, emberiség jövője #1 A Szent Máté-sziget rénszarvasainak tanulsága

Eddig főleg azzal foglalkoztam itt a blogon, hogy hogyan lehet az emberiség működési módját fenntarthatóbbá tenni.

Most drasztikusabb körömre koppintások, ráébresztések fognak következni arra vonatkozóan, hogy MIÉRT lenne fontos ezt megtennünk.

Több olyan tanulságos történet, tanmese is olvasható a Neten, ami azt mutatja meg, hogy mi történik akkor, ha egy fajnak bőségesen van tápláléka, ellenben nincs természetes ellensége, és nincs észszerű önkontrollja sem, és ezért túlszaporodik és a fenntarthatatlan növekedésével lelakja az élőhelyét, ahogy az emberiség a véges kapacitású Föld nevű bolygót.

Az egyik a Szent Máté-sziget rénszarvasainak története. 

A Szent Máté-sziget 357 km²-es, tehát véges nagyságú terület a Bering-tengeren. 

1944-ben az amerikaiak helyőrséget állítottak fel ott. 

Túlnépesedés következményei, emberiség jövője #1 
A Szent Máté-sziget rénszarvasainak tanulsága
(freeimages / reindeer-1372260)

Egy háborús év lévén elképzelhető volt, hogy nem tud pontosan megérkezni az ételutánpótlás, ezért huszonkilenc rénszarvast vittek magukkal, hogy kilőhessenek egyet-egyet, ha nem jön meg a hadtáp. A rénszarvasok tudtak táplálkozni, a zuzmók fogyasztása számukra természetes. 

Végül minden háború véget ér, a katonák hazamentek, de a huszonkilenc rénszarvast ott hagyták a szigeten, ahol sok zuzmó volt, de sem medve, sem farkas. Nem tudtak vándorolni, de úgy tűnt, hogy nem is volt rá szükségük.

1957-ben egy lelkes biológus, David Klein megnézte, mi a helyzet a rénszarvasokkal. A kutató azt az állapotot találta, hogy rendkívül jól megvannak, létszámuk 1350-re nőtt tizenhárom év alatt, és élelemből, vízből, jégből is van elég.

A következő alkalommal 1963-ban látogatta meg a szigetet, akkor már 6000 rénszarvas volt. 
1966-ban ismét visszatért a szigetre, de ekkor már csak 41 nőstényt és 1 szaporodásképtelen hímet talált. A populáció tehát összeomlott és kihalt. A kihalás valódi oka az lehetett, hogy megették az összes elérhető zuzmót, és egyszerűen éhen haltak.

Mindenesetre próbáljuk meg ugyanezt elkerülni az emberiség életében, kössük fel a nadrágot! 

 Hé, ember! Rajtad is múlik! Okos háztartási változtatásokkal TE is nagyon sokat tehetsz az UTÓDAID JÖVŐJÉÉRT, a FÖLDÉRT, a PÉNZTÁRCÁDÉRT, és még a saját EGÉSZSÉGETEKÉRT is! (Feltéve, ha nem akarsz olyan "menő" és divatos lenni, hogy sokat költesz életromboló, és egyébként jól helyettesíthető vegyszerekre, eszközökre ...) 

 

"Csúfoskodó" újrahasznosítás ötletek, avagy gyros tál elvitelre fagyis műanyag ételhordó dobozban

Egyes rokonaim és ismerőseim nehezen viselik (és nem értik), hogy miért vagyok olyan végtelenül háklis a természet- és környezetvédelemre. Hogy például az életem minden egyes másodpercét már legalább negyed évszázada áthatja a nemszemetelés, újrafelhasználás-továbbhasznosítás-újrahasznosítás törekvése, a Föld bolygónak, az élőlényeinek és utódaimnak az érdekét nézve. Mert egy fecske nem csinál kisfecskét, de ha egy fecske sem csinál kisfecskét soha (és meg sem mutatja, hogy hogyan kell kisfecskét csinálni), akkor egyáltalán nem lesz kisfecske! 

Újrafelhasználás, újrahasznosítás módjai: értelmes keretek

Félig felfalt ünnepi buliebéd újrafelhasznált 
fagyis műanyag ételhordó dobozban:
nagyon jól elfér benne a gyros (saját fotó)

A Földbarát kisfecske projekt keretében nálam az alapok alapja, hogy szinte mindig van a női táskámban vászonszatyor, öko bevásárló zsák, stb. az autóban pedig tartok úti evőeszköz készletet is. És nemcsak azt, hanem vannak a csomagtartóban egy hűtőszatyorban fagyis műanyag ételhordó dobozok. Például azért, hogy ha néha menet közben úgy döntünk, hogy gyros vagy sarki kifőzdés menü lesz a mai ebédünk, akkor legyen miben elhozni elkerülhető szemetelés nélkül. 

Ezek a típusú polietilén fagyis dobozok nagyon praktikusak, strapabírók, sokszor újrahasznosíthatók (azaz egész pontosan újrafelhasználhatók), egymásba rakhatók, emiatt kis helyen elférnek, a tetejeik jól zárnak, jól tisztíthatóak és még emberi egészségre káros anyagokat sem tartalmaznak. A családi beszerző ilyen, számviteli szakszóval megnevezve göngyölegekben hoz el a termelői piacról is nagyon sok mindent, tejterméket, húsárut, stb. - a gyümölcsök például kevésbé sérülnek meg bennük, mint a zacskóban, szatyorban. Kicsit nehezen, de szerencsére sikerült őt a göngyölegezésre rászoktatni. Ennek érdekében mindig összekészítve odarakom neki a bejárathoz a göngyölegcsomagot, hogy könnyedén elvigye magával.

Mérgező környezetszennyezés vagy egészséges, kreatív, bolond újrahasznosítás ötletek?

Az újrahasznosított dobozos ételhordós hóbortomat az egyik rokonom egyszer, amikor nála is így működtem, először konkrétan "csúfoskodásnak" nevezte. Kijelentette, hogy ő ugyan oda nem adja ezt a dobozt a kebabosnak, hogy tegye bele az étket (mert ugye juj mit fog szólni hozzá, sárkánnyá változik és le fogja harapni a fejét?). 

Tehát szerinte a zero waste életmód szégyen, ciki, fagyis dobozba ebédet kérni csúfoskodás. Bőven jó az egyszer használatos, eldobható, törékeny, környezetszennyező, külön pénzbe kerülő (és egyébként egészségileg is mérgező) polisztirol hungarocell doboz is, amibe a menő helyeken alapesetben becsomagolják a gyros tálat elvitelre. Az egyetlen előnye az, hogy hőszigetelő, valameddig tartja az étel hőfokát...

Igen, a mindennapi alapértelmezett természet-, környezet- és klímavédelmi törekvés sajnos még mindig nem elég menő, még mindig szokatlan. Ezért az aktív környezetvédők mondhatni minden percben "csúfoskodnak", amikor erre érzékenyítik a népet, ezt terjesztik. Ha megnézzük, például a Greenpeace ezt igen magas fokon űzi, nagyon kreatív ötletekkel és folyamatosan bolondot csinál magából. De ők nem szégyellősek, ők ezt bevállalják, ha ez kell a figyelemfelhíváshoz... És én is bevállalom! Ha ez kell! 

Újrahasznosítás módjai: termelői piacos
bevásárlásra műanyag ételes dobozok is
(saját fotó)

Alapvetően nem szoktam a félig felfalt ebédemet sem közszemlére tenni, a lazulós szülinapozós-névnapozósat sem, most is csak a csomagolása miatt fényképeztem le.

Mit tehetünk a klímaváltozás ellen? A kebabosok is értékelik

Ugyanis a szégyellősködő rokonom előzetes feltételezéseivel és cikiség érzésével ellentétben, a KEBABOSOK NAGYON SZÍVESEN ADNAK GYROS EBÉDET SAJÁT HOZOTT ÉTELHORDÓ DOBOZBA. És még meg is lettünk dicsérve, hogy 150 Ft csomagolás árat megtakarítottunk adagonként, plusz nem szemetelünk feleslegesen.

Valószínűleg ez nekik egy gonddal kevesebb, mert nem kell csomagolást rendelniük és kezelniük, koncentrálhatnak a főzésre.

És még finom is volt.

Szerencsére az említett rokonom a magyarázat, a bemutató és a kebabosok pozitív visszajelzése folytán már megenyhült és bátrabb lett az újrahasznosításban is.

Inspiráló és ajánlott olvasmány: Tóth Andi: Dobd ki a szemetest! -  katt a linkre, és már meg is rendelheted a Libritől!
https://www.libri.hu/konyv/toth_andi.dobd-ki-a-szemetest-1.html?p_id=7355

 Hé, ember! Rajtad is múlik! Ilyen okos háztartási változtatásokkal TE is nagyon sokat tehetsz az UTÓDAID JÖVŐJÉÉRT, a FÖLDÉRT, a PÉNZTÁRCÁDÉRT, és még a saját EGÉSZSÉGETEKÉRT is! (Feltéve, ha nem akarsz olyan "menő" és divatos lenni, hogy sokat költesz életromboló, és egyébként jól helyettesíthető vegyszerekre, eszközökre ...)

Lebomló, fenntartható textil anyagok: vászon, selyem, gyapjú, ipari kender feldolgozása

Egy újabb kis szösszenet, összefoglaló a természetesen lebomló, mikroműanyaggá nem váló, fenntartható textil anyagokról, azok felhasználásáról.

Már legalább 30 éve, amióta megszállott és botcsinálta hobbivarrónő vagyok, hasznosítok újra pamut farmeranyagokat és/vagy vásznat / selymet. De emellett folyamatosan ott motoszkál bennem a mindenféle textilügyi és a fenntarthatósági kíváncsiság, ezért 2024 nyarán 2 érdekes workshopon is részt vettem.

Lebomló, fenntartható textil anyagok: tartósság és lebomlás

Az egyik workshopon papucsot nemezeltünk. Az eredményről beszámoltam a nemezpapucsos posztomban, és azóta is használom, ha fázik a lábam, és imádom.

Fenntartható textil anyagok és 
nem fenntartható textil anyagok
rezgési frekvenciái
(forrás: Facebook)

A másik workshopon bemutatták a len és az ipari kender termesztését, feldolgozását. Az eredmény az lett, hogy kedvet kaptam az ilyen anyagokkal való több foglalkozáshoz. Mivel találtam rokonsági hagyatékban, illetve a netről is tudtam rendelni zsákvásznat (juta szövetet), varrtam belőle például kísérleti korlát takaró ponyvát, kísérleti napvitorlát. Ezek is remekül működnek eddig. Habár a korlát takaró ponyva egyes helyeken kicsit penészfoltos, valószínűleg mert a nyugati-északnyugati oldalra tettük fel, ahol nem süti egész nap a nap, így nem tud megszáradni rajta a nedvesség, de mivel lakáson kívül van, számomra ennyi bőven belefér. A kísérleti zsákvászon napvitorla pedig kicsit kinyúlott és lóg, ezért az őszi leszedésekor fog kapni felülre még 2 akasztó fület, hogy több helyen lehessen rögzíteni. Viszont alatta így is megmagyarázhatatlanul jó érzés lenni, hihetetlenül kellemes az általa szűrt napfény. Emiatt amióta megvan, az eddiginél sokkal többször ülök ki az erkélyre, nézem a növényeimet és a kísérleti napvitorlámat.

Közben kamrapakolás közben a rokonaimnál véletlenül rátaláltam egy még mindig hibátlanul működő gyerekkori alkotásomra, egy ipari kenderből font ugrálókötélre. Nem is emlékeztem rá, de ezek szerint már úgy 35 évvel ezelőtt is dolgoztam az ipari kenderrel madzag és kötél formájában, anélkül, hogy tudatában lettem volna, hogy mit is teszek.

Lebomló, fenntartható textil anyagok: előállítás és egészségesség

Egy valóban fenntarthatóság párti embernek az ilyen textilek előállításának a módja sem mindegy, hogy az mennyire fenntartható - erről sokan sok helyen írtak már, például Biró Ágota is. Illetve egy integratív egészségben járatos szaki számára ezen textilek emberi szellemre - lélekre - testre gyakorolt élettani, kvantum-informatikai és mikro-elektromágneses hatása is fontos. Ez utóbbihoz érdekességként nemrég a Facén rám talált ez a, kicsit misztikus rajz, hogy milyen "rezgési fekvenciája" van a textileknek. Érdemes figyelni, ízlelgetni, ráérezni, hogy ez tényleg igaz-e. 

Szerintem igen!

Hé, ember! Rajtad is múlik! Ilyen okos háztartási változtatásokkal TE is nagyon sokat tehetsz az UTÓDAID JÖVŐJÉÉRT, a FÖLDÉRT, a PÉNZTÁRCÁDÉRT, és még a saját EGÉSZSÉGETEKÉRT is! (Feltéve, ha nem akarsz olyan "menő" és divatos lenni, hogy sokat költesz életromboló, és egyébként jól helyettesíthető vegyszerekre, eszközökre ...) 

Ipari kender felhasználása: ez az extrém tartós, legjobb ugrálókötél

Ha már az előző írásban (A szemétszedés is elhozná a világbékét...) a testmozgás és a fenntarthatóság összekapcsolásánál; a földbarát, élővilág-barát és élettan-barát sportoknál tartottunk, egy kis érdekesség...

Nemrég alkalmam nyílt pakolászni egy kamrában (a benti pakolászás - lomtalanítás - rendrakás is remek testmozgás, zord időjárás idején kifejezetten), ahol nekem is akadnak még gyerekkori cuccaim.

Meglepve találtam meg ott ezt a saccperkábé 35 éves ugrálókötelet. 

Ipari kender felhasználása: ez az extrém tartós, legjobb ugrálókötél 

(Fenntarthatóság szempontjából legalábbis) a 
legjobb ugrálókötél ipari kenderből (saját fotó)

Anno ipari_kender madzagból fontam, ami ugye egy természetes, lebomló anyag. De egyelőre nem bomlott le. A fogantyúi hosszú fadarabok, betekerve szigetelőszalaggal, ezek is megvannak még. (Akkor a szigetelőszalag is tartós volt...) 

Még mindig ugrálókötél, semmi baja, az egerek se rágták meg, sok más holmival ellentétben. Csak már nem a méretem. 😏🙃💚 És menet közben kiöregedtem az ugrálásból is, de majd a fiatalság folytatja.

Ez sem fog mikroműanyaggá válni. 🙃

Az ipari kender a hírek szerint egy fontos növény lehetne a fenntarthatóságért folytatott munkában (is). Többek között gyorsan nő és sok szén-dioxidot elnyel. Ami miatt nehezen engedik termeszteni, az egy félreértés: összekeverik a vadkenderrel, ami kábító hatású anyagot (THC-t) tartalmaz. Ezzel szemben az ipari kender kiváló textil alapanyag, és a belőle kinyert CBD olajjal javíthatjuk a testünkben a homeosztázist, jobban összehangolhatjuk a pszicho-neuro-immuno(-endokrin), a PNI rendszerünk működését.

Ez egy kis spoiler is volt a következőkhöz, avagy igazi integratív egészség és az öngyógyítás negyedik összetevőjéhez.

Hé, ember! Rajtad is múlik! Ilyen okos háztartási változtatásokkal TE is nagyon sokat tehetsz az UTÓDAID JÖVŐJÉÉRT, a FÖLDÉRT, a PÉNZTÁRCÁDÉRT, és még a saját EGÉSZSÉGETEKÉRT is! (Feltéve, ha nem akarsz olyan "menő" és divatos lenni, hogy sokat költesz életromboló, és egyébként jól helyettesíthető vegyszerekre, eszközökre ...) 

A szemétszedés is elhozná a világbékét? Öngyógyítás beindítása #3 - testmozgással

Avagy, milyen egyéni lehetőségeink vannak az élővilág-barát és élettan-barát testmozgásra, a már korábban ecsetelt mulcsoláson és komposztáláson túl. Merthogy az igazi integratív egészség meglétének harmadik alapfeltétele, az alvás és a táplálkozás után, amin az öngyógyítás beindítása múlik, hogy a megfelelő módon megmozgassuk az unatkozó városi fotelhuszárokat, akiknek zabszem van a hátsójukban, és nem bírnak magukkal. Mindezt azért és úgy, hogy legyen vérkeringés minden porcikájukban, de mégse terheljék túl a testüket.

Öngyógyítás beindítása - 3. TESTMOZGÁS a friss levegőn

Öngyógyítás beindítása - 3. TESTMOZGÁS
a friss levegőn - szemétszedés
2024 tavasz (saját fotó)

Az életrevaló gyerekeimmel rendszeresen szervezek valamilyen közös testmozgásos programot. Ha jót akarok magunknak, ezt muszáj, mert mi sajnos egyelőre egy kisvárosi miniudvaros társasházban lakunk, aminek az az egyik legnagyobb hátránya, hogy a nagy virgonckodásuk során sokszor kis híján kirúgják a ház oldalát. Félő, hogy ha nem tornáztatom meg őket a megfelelő módokon, akkor előbb-utóbb ők és/vagy a berendezés nem fognak épségben megmaradni. Ha majd lesz udvarunk és kertünk, akkor lehet, hogy majd egyszerűen csak kizavarom őket a friss levegőre, vagy adok nekik feladatot a kertben. De amíg ez nincs, más megoldásokat kell találni. Habár szerencsére kinti felügyeletre mostanában már egyre kevésbé van szükségük, mert nagyok. Mindazonáltal, mindig élmény velük együtt alkotni valamit, szerencsére a környékünkön van több lehetőség is erre.

Földbarát, élővilág-barát és élettan-barát sportok: ez sem mindegy

A következő testmozgás formákhoz szükséges eszközöket csak egyszer kell megvenni, akár használtan is szerezhetünk belőlük, utána hosszú évekig működőképesek.

Gáz van, víz nincs: túlzott húsfogyasztás káros hatásai - a fenntarthatóságra

Mostanában sokat lehet hallani arról, hogy a szarvasmarhák metángázt termelnek, ami gyorsítja a globális felmelegedést. Ezért óva intenek a marhahús fogyasztásától, és mindenféle, olykor kifejezetten bizarr alternatív táplálkozási utakat kezdtek el keresni... 

Túlzott húsfogyasztás káros hatásai
- a fenntarthatóságra és az egészségre
(freeimages /
1257959_limousin_cow_staring)

Ahogy az lenni szokott, a szarvasmarha-metángáz összefüggés részigazság, például Gelencsér András egyetemi tanár alábbi videós előadásából megtudhatunk egy pontosabb képet a metángáz származási helyeiről... Ugyanakkor, a hús termelése jár, a káros metánkibocsátás mellett, a legnagyobb vízfogyasztással is - többek között. Egy kiló marhahús előállítása során körülbelül annyi környezetszennyező anyag termelődik, mint amikor egy átlagos fogyasztású autóval 250 kilométeres utat teszünk meg. Az egy kiló húshoz szükséges energia pedig annyi, amennyit egy 100 wattos izzó 20 napi folyamatos működése során fogyaszt. Ráadásul egy kilogramm marhahús tenyésztése során mindent egybevéve összesen 20 kilogramm széndioxid keletkezik – százszor több, mint a répa, negyvenszer, mint a liszt, húszszor, mint a tej, és tizenegyszer több, mint egy csirke tenyésztése közben.

Természetvédő-egészségvédő ökotáplálkozás a húsfogyasztás káros hatásai ellen 

Mindazonáltal, hogy közhelyeket hangoztassak, tényleg jobb a békesség, jobb a józanság, és jóból is megárt a sok. Hogy ne legyen szükség például olyan sok szarvasmarha tartására, egyáltalán nem ártunk vele magunknak, és a Föld bolygónak sem, ha csökkentjük a napjainkban sokszor túltolt húsfogyasztást. Előrebocsátom, hogy különcmagam nem vagyok a szélsőségek híve, nem vagyok vegetáriánus (habár tisztelem azokat, akik nem esznek húst), és nem is folytatok ketogén diétát; hanem a testem aktuális jelzései szerint táplálkozom, lehetőség szerint kerülve a függőségeket, de...