Vászonszatyor, petíció, "klímaima" - mit tehetünk a klímaváltozás ellen?

Sok, fenntarthatóság- és klímatudatos ember tanácstalan és kétségbeesett, mert érzékeli a klímakatasztrófát, az ember földi létezését lehetővé tevő HOLOCÉN EGYENSÚLY felborulását, de nem tudja, mit tehet még a megállításáért, esetleg visszafordításáért. Mert már minden tőle telhetőt, minden addig eszébe jutó cselekedetet elkövetett, erején felül is. Ezért egy, jogi akciókkal is kapcsolódó gyűlés után raktam össze magamban a következőket... És ezeket NEM úgymond a fenntartható "fejlődés" érdekében fontos meglépnünk, mindannyiunknak, hanem a FENNTARTHATÓ ÉLET érdekében. Egy véges méretű és kapacitású Föld bolygón NEM LÉTEZIK fenntartható fejlődés - már ha a fejlődés azt jelenti, hogy mindenből egyre többet, egyre jobbat, egyre szebbet juttatunk mindenkinek - azaz, a melldöngető gazdasági növekedést.

Mégis, hova növekedjünk folyamatosan, a Holdba?

Hétköznapi, egyéni és önkéntes ÖKOLÁBNYOM CSÖKKENTÉS - materiális szint

Notórius valóságtagadóknak jár
minimum egy jó erős virtuális
oldalbaillentés
(fotó forrása: Facebook)

Alap a dekarbonizáció, a túltolt nagymellényű igények lejjebb adása a szükségletek szintjére, a minimalista életmód. Ez nem elég, ez csak a klímavédelem egy része, de enélkül nem fog menni! Sokat írtam már az elemeiről ezen a blogon. Például közösségi közlekedés, újrafelhasználás - továbbhasznosítás - újrahasznosítás (fast fashion helyett second hand), szelektív hulladékgyűjtés (göngyöleg visszaváltás), vászonszatyor és öko bevásárló zsák használat, helyi termelőktől való szezonális zöldségek és gyümölcsök beszerzése (a testi sejtjeink, az egész-ségünk is hálásak lesznek érte), permakultúrás kertészkedés, régi mesterségek visszahozása és újratanulása (pl. kovászolás), vegyszerek száműzése a háztartásból, faültetés, stb. stb. stb. Kinek mire van lehetősége.

Egyéni és/vagy csoportos JOGI akciók a döntéshozók felé - materiális szint

Ebben egyelőre kevesen járatosak, kevesen vannak tisztában a jogaikkal például klímagyilkos profitéhes cégekkel szemben, inkább környezetvédő szervezetek végeznek ilyen tevékenységet. Én is kezdő vagyok e téren. De ezen tudás szerencsére elsajátítható, és fontos is elmenni például közmeghallgatásokra és ott véleményt nyilvánítani; lehet petíciókat és aláírásgyűjtéseket indítani és menedzselni; feljelentéseket tenni és polgári pereket indítani; végső esetben tüntetést szervezni, stb. És még ott vannak a közösségi médiában a hivatalok szakmai Facebook oldalai is, illetve esetenként hivatalos email címek. Ezeken szabadon lehet és fontos is nemtetszést nyilvánítani, akár tömegesen is! Mert hallatni kell a hangunkat a megfelelő módokon, néma embernek hivatal se érti a szavát!

Lelki-szellemi szint - mit tehetünk a klímaváltozás ellen még? Egyszerű "kvantumozás" haladóknak

Talán mégsem használtunk még
minden lehetséges eszközt és módszert
a klímavédelem érdekében
(kép forrása: Internet, Facebook)

Talán keveseknek jut eszébe, és sokan le is becsülik, megmosolyogják az emberi lény nem látható, nehezen mérhető lelki-szellemi (elektromos-informatikai-kvantum) szintjeinek segítségül hívását a klímavédelemhez. Pedig mindjárt látni fogjuk, hogy ezek nagyon is használva vannak a mindennapi emberi életben. Elég csak arra gondolni, hogy:

• Háború esetén szoktunk akár együtt is a békéért imádkozni, békeimával. Miért is ne lehetne úgymond csoportosan klímaimát, fenntarthatósági imát mondani? Akár dalban is? Ezen cikk végére be is linkeltem egy réges régi, dal formájú esőinvitálót, amit énekelgethetünk az aszály csökkentésére... Tudható, hogy az indiánok is szoktak esőtáncot járni, ők is ritmussal igyekeznek olyan rezonanciákat, rezgéseket kelteni maguk körül, amikkel esőfelhő tud képződni. Hasonló a céljuk a mantrák kántálásának is. Ima, ének, tánc, mantrázás, ... a tevékenység megnevezése csupán kultúra kérdése.

• A templomban a plébános meg szokta szentelni a vizet - ennek mintájára miért is ne lehetne például az élővizekre áldást kérni, hogy meg tudjanak tisztulni a szeméttől; és az erdőkre is ugyanezt tenni, hogy például az éghajlatgyilkos kitermelők kivédhetetlen akadályokba ütközzenek, és a fák meg tudjanak újulni?

• Vannak érdekes megfigyelések, hogy ha egy városban a lakók bizonyos része rendszeresen megfelelő módon meditál (azaz, csökkenti a saját stresszét és feszültségét), ott csökken a bűnözés. Ennek az lehet a magyarázata, hogy mindannyian, a Föld bolygóval is össze vagyunk kötve egymással láthatatlan szálakkal, ha mást nem, az idegrendszerünk elektromos jellegű működésén, feszültség kisülésein keresztül. Ezekkel észleljük, hogy a másik most éppen kiegyensúlyozott-e vagy sem. Mint ahogy érezhető ünnepnapokon az emelkedett hangulat is, ami úgymond "benne van a levegőben". No, a relaxáltságot, az egyensúlyt, a józanságot, a korrektséget, a klímavédelmi cselekvésre felhívó szándékot is hasonlóan be tudjuk sugározni a levegőbe, a "térűrbe" mások számára, miután magunkban kialakítottuk.
  

(Mindezek alól kivétel, ha az egyén valamiért érzéketlen, flancolásfüggő, valóságtagadó zombiorobotgéppé vált, de az már egy másik történet... Akkor jár neki minimum egy erős virtuális oldalbabillentés a kijózanítás érdekében.)

Blog frissítés 2024.09.01.: A tudomány mindig mindent (jól) tud, mindig talál valami újat, amit addig nem tudott... de talán csak most fedezte fel a Föld bolygó lelkét egy elektromos mező formájában. Lám lám ez egy lehetséges, láthatatlan, nehezen mérhető és eddig ismeretlen rendszere a Földnek, amit megdolgozva akár esőt lehet csinálni, vonzani...:
https://24.hu/tudomany/2024/08/30/foldet-korulvevo-elektromos-mezo-felfedezese/

Tehát minden szintű klímavédelemre fel!

 

Lavórtorony a kádban? Fapados szürkevíz hasznosítás házilag

Ha szeretnénk elég egyszerűen megtakarítani a vízdíj számla HARMADÁT (nem vicc!): a következő szerkezet sok háztartásban összerakható.

Szakemberek mondják: nem lennének ilyen súlyos aszályok, ha a vízügy VISSZATARTANÁ, TÁROLNÁ a folyóvizeinket az Alföldön... méghozzá nem víztározókban, hanem magában a talajban (azaz, a folyószabályozás ökológiai szempontból némileg elhibázott lépés volt...). 

Lavórtorony a kádban,
szürkevíz hasznosítás
házilag (saját fotó)

A folyóvizeket nemcsak az Alföldön, a talajban lehet visszatartani, hanem a háztartásban is - ha így teszünk, a természet és a pénztárcánk is szeretni fogja.

Háztartási vízvisszatartás - víz újrahasznosítás: szürkevíz hasznosítás házilag

A fotón az én házi fapados szürkevíz hasznosító - kezelő "rendszerem" látható. Ez 3 db lavór a fürdőkádban: egy nagy, egy közepes és egy kicsi.

A kicsi lavór nem itt szokott lenni, hanem a mosdókagylóban a csap alatt, gyűjti a kézmosásra használt vizet, amit remekül lehet használni pl. a budi leöntésére, de akár ruhaáztatásra is. Fürdőszobai budik előnyben.

Ha megtelik a kézmosóvíz gyűjtő lavór, és még nem tudom felhasználni, mert nem kell leönteni a budit, akkor átöntöm a nagy lavórba, ott gyűlik. Azt pedig búraszerűen letakarom a közepes lavórral, hogy ne párologjon. Mert azért a fal penészedését jobb így megelőzni.

A víztartályos lavórrendszert olykor ki kell tisztítani (beteges mikrobafóbiásoknak gyakran, immunrendszerükben bízóknak ritkábban 😏). A tisztítás megoldható citromsavval, mosószódával és hasonlókkal környezetbarát módon.

Hamis nyár: a szenegáli görögdinnye és a szezonális nyári gyümölcsök hatásai

Nemrégiben, így télvíz vége felé, február második felében jártam a jól bevált zöldségesünknél. Láttam, hogy ott figyel nála egy fél görögdinnye a rekeszek tetején. Egyenesen a "közeli" Szenegálból hozták.

Import szenegáli görögdinnye
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Kérdeztem a kereskedőtől, hogy ez ugye akkor egy kerozin-elpöfögtetős történet? Azt mondja, nem, mert nem repülővel hozzák, hanem konténerszállító teherhajóval. Tehát inkább gázolaj-elpöfögtetős történet. Mindenesetre teljesen hasonló az egyiptomi eperhez, az import (többnyire equadori) banánhoz, a spanyol paradicsomhoz és társaikhoz. Hű de tuti. De ha jót akarunk magunknak, csak akkor együnk ilyet mostanában, ha nagyon muszáj, csakis a legvégső esetben... Ha például sztárcukrászok vagyunk, és muszáj (vegyszeres és tápanyag-hiányos) dinnyetortát sütni az Atyaúristen századik születésnapjára, mert hiánybetegségeket és toxintúlterhelést akarunk neki okozni.

Plusz vegyszerek, mínusz tápanyagok - és még egy, nem mellékes tényező

A fentiek azért is erősen megfontolandók, mert a görögdinnye, mint a nyári gyümölcsök jó része, belülről HŰT minket, méghozzá erőteljesen. Hiszen a nagy része víz! Tél végén, tavasz elején pedig még nincs olyan meleg kint, hogy erre valóban szükségünk legyen. Hacsak nem akarunk még emiatt is megbetegedni!
(Egyébként ez a zöldséges kereskedő szerencsére egy korrekt figura. A boltjában a legtöbb terménycímkén ki van írva, hogy magyar termék, és őt ismerve ez igaz is. Hiszen helyi kistermelő gazdák terményeit is szokta árulni...)

Elektromos autó hátrányai - legyen inkább közösségi közlekedés és energiatakarékosság!

Egy kis szünet az import primőr zöldségek-gyümölcsök hátrányainak bemutatásában és az idényzöldségek-gyümölcsök előnyeinek kidomborításában (van még a tarsolyomban ilyen).

Mostanában sokfélét hallani az elektromos - akkumulátoros járművekről, az előnyeikről, és bizony a hátulütőiről is. Elég csak az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos felháborító híreket megnézni. Magyarországon sokkoronás termőföldekre építik őket (mintha direkt akarnák elszennyezni az ország fő értékét), magzatkárosító vegyszereket eregetnek a levegőbe, a dolgozóik testében nehézfém felhalmozódást találtak, hatalmas a víz- és energiaigényük, a szennyvizüket el kell vezetni és meg kell(ene) tisztítani, és így tovább.

Se íze, se, bűze, se vitaminja: spanyol paradicsom vs idényzöldségek és gyümölcsök

Én is hivatásos illúzióromboló vészmadárkodó vagyok. Tovább folytatom az import zöldségek és gyümölcsök veszélyeinek, kockázatainak és mellékhatásainak részletezését - terjesztését. Ezen belül pedig az indokolt, jogos, megalapozott, észhez térítő ijesztgetést. Mert higgyük el, hogy a vegyszermentesen szezonban megtermelt, egész-ség- és életbarát módon tartósított, helyi idényzöldségek és gyümölcsök sokkal-sokkal táplálóbbak és finomabbak náluk! 

Import spanyol paradicsom
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Az ekézésben következik a Spanyolországból származó ipari paradicsom. Azt hiszem, no komment, egyszerűen csak idézek egy cikkből: https://okopoliszalapitvany.hu/honnan-jon-a-spanyol-paradicsom/

"Viszonylag gyorsan kialakult egy nagyon sajátos, a szélsőséges kizsákmányolásig intenzív mezőgazdasági modell. Ennek lényege a természetes és műtrágyával erőteljesen feljavított termőtalaj, a kis területen összpontosuló monokultúra (azaz egyféle fajta termesztése), a csepegtetett öntözés, a folyamatos technológia fejlesztés… illetve még két fontos, sőt a legfontosabb dolog: a fóliasátras megoldás, a “plasztik kultúra”, amely lehetővé tette, hogy évente akár háromszor is betakaríthassanak, illetve a vendégmunkások alkalmazása. Ez utóbbiak elsősorban Marokkóból érkeztek, majd Spanyolország, később a kelet-európai országok EU-csatlakozása után főleg Romániából és Bulgáriából.

Vannak olyan becslések, amelyek szerint a téli idényben százezernél több vendégmunkás (80 százalékuk feketén) dolgozik itt, elképesztő körülmények között. A rovarirtók és a műtrágyák intenzív alkalmazása miatt nagyon magas köztük a rákos megbetegedések aránya, szállásaik félig földbe vájt, fóliával borított sátrak. Szabadnap nem jár, napi 12-14 óra folyamatos munka az ára annak, hogy aztán a nagy kiskereskedelmi láncok zöldségosztályain januárban is 2-3 euró legyen a paradicsom kilója.

A szociális katasztrófa mellett környezeti katasztrófa is sújtja a vidéket. A sátrakról évente 30 ezer tonna polietilén-hulladék kerül, elsősorban a Földközi-tengerbe. Az intenzív gazdálkodás miatt a gyenge minőségű föld a trágyázás ellenére is kimerül, pár évente cserélni kell, a szennyezett föld pedig egyrészt szintén a tengerbe kerül, másrészt a kevés csapadékkal együtt bemosódik a talajba."

A minőségi idényzöldségek és gyümölcsök a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél várnak minket!

Az import banán elhallgatott hátulütői és a szezonális zöldségek gyümölcsök haszna

Mostanában Deep Adaptation (Mélyalkalmazkodás) talákozókra járok, amik nagyrészt a várható és elkerülhetetlen klímaváltozásról, a hozzá történő idomulásról szólnak. Ezért aktívabban hadat üzentem a fenntarthatatlanságnak, a klímaváltozásnak; illetve elkezdtem intenzívebben dolgozni a klímavédelemért, a fenntartható fejlődésért. Egyelőre főleg képekre szerkesztett figyelemfelhívó - felvilágosító - kijózanító kampányokkal. Hátha még nem késő...

Ennek keretében egymás után torpedózom meg az import gyümölcsöket, amiknek sok veszélye, kockázata és mellékhatása van, ha ideszállítják és fogyasztjuk őket. A múltkor az egyiptomi epret már kiveséztem... Habár mi családilag már nagyon régóta nem eszünk ilyeneket, mert tisztában vagyunk a hátulütőikkel, de sok ember sajnos mégiscsak megteszi.

Import, piacérett, szállítási vegyszerezett termények elhallgatott veszélyei, kockázatai és mellékhatásai

Import banán, spanyol paradicsom
és társaik elhallgatott veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Idézek egy cikkből:

"Az érlelőházba zölden fut be a banán, és ideális esetben úgy, hogy a leszedése óta eltelt 4-5 hét alatt végig 14 fokon tárolták. Ha minden jól megy, akkor körülbelül 4 hétig utazik az éretlen banán egy konténerszállító hajón, majd amikor valamelyik nagy európai kikötőbe befut, gyorsan szétpakolják a megrendelések szerint."

https://g7.hu/vallalat/20181120/egyetlen-gyumolcs-sem-jut-el-olyan-nyakatekert-modon-a-boltba-mint-a-banan/

Ezért nem eszik meg az egy ideig Afrikában élt ismerőseim az Európába importált banánt. Nem olyan.

És az egyiptomi eper, és a spanyol paradicsom, a szenegáli görögdinnye, ... Ez is globális probléma a hedonista nagyzoló banánfogyasztás miatt. Ideje egy kicsit kijózanodni és egészséges bűntudatot érezni. Már ha lehet ennek valamennyire foganatja.

A minőségi szezonális zöldségek gyümölcsök a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél várnak minket!

Egyiptomi eper, spanyol paradicsom sötét oldala, idény zöldség gyümölcs előnyei

Van az ismeretségi körünkben egy család, akik néhány évig Afrikában, Kenyában laktak a szülők munkája miatt.

Ott értelemszerűen a helyi körülményekhez alkalmazkodva kellett élniük (sokszor nem volt sétagalopp), például helyi terményeket kellett fogyasztaniuk.

Ennél fogva megszokták az érett, frissen szedett, egészséges banán ízét. Mert ott az a szezonális, az idény gyümölcs.

Miután eljöttek, az Európában kapható, zölden leszedett, szállítási vegyszerrel kezelt, sokat utaztatott, etilénnel érlelt banánt már nem eszik meg. 

Mert az nem olyan! Nem igazi, műanyag az íze!

Ennyit az import gyümölcsök valódiságáról!

Import, piacérett, szállítási vegyszerezett termények elhallgatott veszélyei, kockázatai és mellékhatásai

Egyiptomi eper, spanyol paradicsom
és társaik veszélyei,
kockázatai és mellékhatásai

Mindezt azért írom, mert nálunk helyi Face csoportokban egy, valószínűleg zöldség-gyümölcs kereskedő ember mostanában feltűnően és rendszeresen ajánlgatja az olcsó egyiptomi eprét a csoporttagoknak. Ők pedig mondhatni ész nélkül, több dobozosával viszik, mint a cukrot, és ebben nem látnak semmilyen veszélyt, kockázatot és mellékhatást... Pedig közülük valószínűleg nagyon kevesen sztárcukrászok, hogy minden nap epertortát kelljen sütniük... 

Kicsit pipa lettem emiatt, ezért bátorkodtam hozzákérdezni az egyik poszthoz olyan lényeggel, hogy az ilyen epernek vajon milyen élettani hatásai vannak, és milyen szállítási vegyszereket eszünk meg vele, és hogyan járul hozzá a klímaváltozáshoz a kerozin elpöfögtetős repülőgépes szállítása, stb. A reakciókból ítélve engem utáltak meg emiatt, és nem az epret bojkottálják. A legutolsó posztjában egyébként már ki se írta, honnan van az eper...

Emiatt úgy döntöttem, hogy máshogy fogom felhívni a figyelmet az import egyiptomi eperrel és a többi nem szezonális, nem idény zöldség-gyümölccsel kapcsolatos elhallgatott hátrányokra. Mivel úgysem ebben a csoportban van csak probléma, hanem globálisan. Tehát összeraktam ezt a felhomályosító képet a hedonista nagyzoló téli eperfogyasztóknak. Ideje egy kicsit kijózanodniuk és egészséges bűntudatot érezniük. Már ha lehet ennek valamennyire foganatja.

A minőségi idény zöldség gyümölcs a kertben, a pincében, az éléskamrában vagy a zöldségeseknél vár minket!

Vegyünk és együnk szezonálisat, idényterményeket, hazait, jó minőségűt, életbarát módon nyáron megtermeltet és tartósítottat, télen pedig csíráztassunk otthon!